Négykerekű klasszikusok egy autórajongó szemével!

Dominik & Cars

Dominik & Cars

Subaru SVX - Rosszkor, rossz helyen

2020. június 30. - Kalash Dominik

A Subaru vadászgépekre emlékeztető sportkocsija újkorában megbukott, napjainkra azonban már egy meg nem értett klasszikusnak tartják. A Subaru SVX valójában sokkal többre volt hivatott, csak áldozatául esett egy előnytelen gazdasági környezetnek és a rossz időzítésnek.

kepernyofoto_2020-06-29_14_46_17.png

Az 1985-ben megjelent Subaru XT igazi áttörés volt a márka számára az alacsonyabb árfekvésű sportkocsik ligájában. Erőforrás tekintetében ugyan nem volt világbajnok, de különleges formaterve és a maga idejében rendkívüli aerodinamikája miatt mégis sikeres volt. Így hát nem is volt kérdés a Subaru számára, hogy az 1990-es évtizedre érdemes lenne előrukkolni egy folytatással. Így született meg a Subaru SVX, amely a márka első kísérlete volt arra, hogy betörjön a sportos-luxus kategóriába.

kepernyofoto_2020-06-29_15_40_08.png

SVX prototípus, Tokió, 1989.

A Subaru SVX először csak koncepcióként mutatkozott be az 1989-es Tokiói Auto Show-n. A márka semmit sem akart a véletlenre bízni, ezért az SVX vonzó idomainak megálmodásával a híres olasz formatervezőt, Giorgetto Giugiaro-t bízta meg. A rendezvényen bemutatott koncepció sikert aratott, így az SVX zöld utat kapott a tömeggyártásra. A szögletes XT-vel szemben az SVX vonalvezetése sokkal finomabb volt, a különleges, ablak az ablakban típusú kialakítása pedig egyértelműen a Lamborghini Countach és a DMC DeLorean szellemi öröksége volt, még ha az ajtók a hagyományos módon is nyíltak rajta.

17560357600_542dac0e1e_b.jpg

Szemből nézve az SVX tagadhatatlanul a ’90-es évek japán autóiparának gyermeke. Lapos motorházteteje, hosszúkás fényszórói, diszkrét hűtőrácsa és tompa orra mind azt a kort idézik, amikor olyan klasszikusok láttak napvilágot, mint például a Nissan 240SX, a Mitsubishi Eclipse vagy az Acura NSX. Ebből a szögből nézve az SVX ugyan nem számít forradalmian egyedinek, de ezt nem rovom fel negatívumnak, hanem épp ellenkezőleg. A hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető ablakszerkezet miatt pont, hogy szükség volt a valamelyest “szokványos” orrészre annak érdekében, hogy a formatervet illetően megmaradjon az ideális egyensúly.

subaru_svx_in_parkland_in_the_british_west_midlands_first_registered_february_1997_3317cc.JPG

Az igazán különleges formatervi elgondolások az SVX oldalsó részeit szemügyre véve tárulnak elénk. Az üveggömbre hasonlító ablakszerkezetnek elég vadászgépes beütése van. Ennél vadabb már csak akkor lehetne a formaterv, ha az akkoriban elég divatosnak számító módon hiányozna a B-oszlop és a tető is átlátszó lett volna, de vélhetőleg azért nem így történt mert, úgy már nem lett volna kellően masszív a tetőszerkezet egy esetleges borulással szemben. Külön érdekesség, hogy az oldalsó ablakok alatti szakaszon még az övvonal is lejjebb van az autó elejéhez és hátuljához képest. Az autó korához képest a lemezmunka is rendkívül kidolgozott. Diszkréten ugyan de szinte mindenhol kivehető az aerodinamikát segítő kialakítás.

1992-1997_subaru_svx_coupe_02.jpg

Az SVX farát megnézve szintén a japánosan konzervatív sportosság jut az eszembe. Az orrészhez hasonlóan itt sem próbálkoztak semmilyen túlzóan nagy dologgal. Természetesen a spoiler és a légelterelő itt is biztosítják a megfelelő aerodinamikát, de jól tették a mérnökök, hogy a nem mentek el például a Lamborghini Countach irányába. Egy Subaru esetében az már nagyon sok lett volna.

subaru_alcyone_svx_engine.jpg

Manuális váltóval még többet ki lehetett volna hozni belőle.

1991-es piacra lépésekor az SVX összesen egyféle motorral volt rendelhető, és ez a későbbiekben sem változott. Az EG33-as kódjelű boxermotor 3.3 literes volt és 220 lóerőt, hat hengert, huszonnégy szelepet, valamint négy vezérműtengelyt kapott. A legnagyobb nyomatéka 304 Nm volt, amelyet percenként 4600-as fordulaton adott le. A 2008-ban bemutatott Subaru Tribeca 3.6 literes EZ36-os motorjáig ez volt a legnagyobb motor, amit a Subaru valaha személyautóba tett. Ugyan az elődmodell XT-t négyhengeres turbo motorral kínálták, az SVX-ben található EG33-as már volt annyira erős, hogy a mérnökök mellőzhessék belőle a turbót. Az SVX összkerékhajtással debütált, végsebessége  pedig 230 km/h óra volt és 8.7 másodperc alatt gyorsult fel 0-ról 100-ra. Azonban mint tudjuk, a nagy erő nagy felelősséggel is jár. Az SVX csak egy négysebességes automataváltóval volt rendelhető, ugyanis akkoriban a Subaru még nem rendelkezett olyan manuális váltóval, amely kezelni tudott volna ennyi lóerőt és ekkora nyomatékot.

kepernyofoto_2020-06-29_15_12_18.png

Sportosság és elegancia.

Luxus tekintetében az SVX-nek belül sem volt szégyenkezni valója. Korának szinte minden elektromos technológiája megtalálható volt benne, és a tesztek szerint az anyaghasználat is kimagasló volt. A műszerfal elrendezése ergonomikus és sallangmentes, mégis van benne valami futurisztikus összhatás, ami tökéletesen passzol az SVX közel sem hétköznapi külsejéhez. Minden kezelőszerv kézreáll, egyértelműen megtalálható rajta a ’90-es évek japán autóira jellemző praktikum. A full-extrás SVX modellek faberakással is rendelhetőek voltak, amelyek rendkívül sportos-elegáns összhatást adnak. A kézifék formája sem hétköznapi, első ránézésre úgy néz ki, mint egy második sebességváltó.

kepernyofoto_2020-06-29_15_15_48.png

1991 és ’96 között összesen 24 379 SVX gördült le a gyártósorról, amelynek több mint felét az Egyesült Államokba exportálták. Az SVX alapvetően egy remek autó lett volna, azonban elég szerencsétlen csillagzat alatt született, és ez az eladásokon is meglátszott. Méghozzá olyannyira, hogy az elmondások szerint mindegyik legyártott SVX példányon 3000 dollárt bukott a Subaru. Az Egyesült Államokban egy alapfelszereltségű SVX-ért 24 445, a full-extrásért pedig 28 000 dollárt kellett letenni az asztalra, ami inflációval számolva mai árfolyamon 14 650 000 és 16 780 000 forintot jelent. 1991-ben amerikai szemmel nézve ennyi pénzt kiadni egy Subaru-ért irreális volt, már csak azért is, mert az SVX 8-10 000 dollárral többe került, mint azelőtt bármelyik Subaru modell. Nem is beszélve arról, hogy az SVX árán már E30-as BMW-t, kicsit rápakolva pedig Toyota Supra-t is lehetett kapni. 1994-ben a Subaru bepróbálkozott egy olcsóbb, elsőkerék meghajtású SVX-szel az amerikai piacon, de még ez sem segített rajtuk. A japán piacon sem aratott sikert az SVX, ugyanis pont akkor jelent meg, amikor épp hanyatló fázisban volt a szigetország gazdasága, ami az autó eladási mutatóin is nagyon meglátszott. Európába pedig kevesebb mint 2500 SVX-et exportáltak hivatalosan, ami megint csak nem egy olyan kimagasló szám, ami miatt megérné fenntartani egy egész gyártósort.

kepernyofoto_2020-06-29_13_55_51.png

Subaru reklám 1987-ből. Ennek kontextusában az SVX 28 000 dolláros árcédulája igen merész húzás volt.

1996-ban a Subaru megszüntette az SVX gyártását és az 1992-ben megjelenő Imprezával építette tovább a nevét, amivel mint azt mindannyian tudjuk, szép sikereket arattak. Az SVX egy olyan autó volt, amibe a Subaru szívét-lelkét beleadta, és akármilyen ígéretesnek is tűnt, rajta kívül álló körülmények hatására csúfosat bukott. 1991-ben a Subaru márkanév mást jelentett, mint ma, főleg az amerikai piacon. Ebben az időben a Subaru egyike volt a jópofa, kicsi, könnyű és gazdaságos (értsd: olcsó) japán autómárkáknak, és akkorra még az SVX előtti XT-vel sem bizonyított akkorát, ami indokolttá tette volna, hogy egyik pillanatról a másikra egy 3-as BMW árát kelljen kifizetni érte. Amerikában egy nagyon lelakott SVX-et ma már 1000 dollár körül meg lehet kaparintani, de az olyanok már tényleg két kerékkel a bontóban vannak és eszi őket a rozsda. A tisztábbak már 4 és 8 000 dollár között mennek, illetve Németországban is 10 000 euróért már ki lehet fogni egy szép példányt. Mivel az utóbbi időben elkezdtek felfigyelni rájuk a gyűjtök, elképzelhető, hogy sokan hosszútávú befektetést látnak bennük. Mindazonáltal az SVX egy komoly mérföldkő a Subaru márkatörténetében illetve, elmondhatja magáról, hogy egyszerre számít legendának és a bukásnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://dominikandcars.blog.hu/api/trackback/id/tr3315973454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.07.01. 09:01:18

Ritka ocsmány egy autó.

Kalocsai Embroidery 2020.07.01. 11:25:15

Fantasztikus autó volt, nekem 3 is volt belőle, a Népítéletben leírtam róla mindent. Tényleg igaz a reklámja: kompromisszumok nélkül. Mindent tudott, amit akkor az én ízlésem és igényeim szerint egy autónak tudnia kellett. Sportos, de 4 személyes (+használható méretű csomagtartó!), erős, de nem turbós, összkerékhajtás, a boxer motor miatt úgy feküdt a kanyarban, mint az álom, napfénytető és 6 lemezes CD changer, és a belseje a hasítottbőrrel csoda volt: még ha mai szemmel ez már nem is látszik. Az üveg-hatású tető is megelőzte a korát, utána kezdett el az E Merci is ilyet használni. Sajnos, mivel keveset gyártottak, a gyerekbetegségeket nem volt idő kijavítani: nekem mindhárom darabban ugyan azok az apróságok mentek tönkre (fényszórómosó, ablakemelő gomb), de amúgy nagyon megbízható volt. Sajnálom, hogy nem tettem el egyet becsomagolva egy garázsba, talán egyszer még sokat ért volna.
Köszi, hogy megemlékeztél róla.
Zsolt
süti beállítások módosítása