A W211-es E-osztály nem csak a valaha volt egyik legjobb Mercedes, de a jövőben garantáltan klasszikusként fogunk tekinteni rá.
A kezdetek kezdetén a Mercedes alapértékei nem a presztízsről, nem a fényűzésről és nem is az öncélú luxusról szóltak. Ennél sokkal fontosabb volt a minőség, a kényelem, a biztonság, a racionalitás és az időtállóság. Az E-osztály pedig mindezt már akkor is képviselte, amikor még csak nem is hívták E-osztálynak.
A W124-est követő W210-es ígéretes volt, a rozsdásodására való hajlama viszont megpecsételte a sorsát
Mivel 1995-ben a valaha volt egyik legjobb Mercedesként emlegetett W124-es szériát a nem csak máig vitatott formavilágú, de azóta is a rozsdásodásra leginkább hajlamos Mercedesként számon tartott W210-es váltotta fel, a 2002-ben debütáló harmadik generációnak nem csak önmagában kellett helytállnia, de egyúttal ki is kellett küszöbölnie az elődje által ejtett csorbákat a Mercedes hírnevén.
A W211-es egy korai koncepciója
Az új E-osztály fejlesztését egy évvel az elődje debütálását követően kezdték meg, 1997-ben. A vízió egy olyan autó volt, amely a W210-es jó tulajdonságait és annak fejlett technikáját ötvözi a W124-esben megismert minőségbeli színvonallal.
Ismerős formavilág, egy lényegesen szofisztikáltabb köntösben
A két milliárd eurós költségvetésű, 48 hónapig tartó fejlesztés után 2001. nyarán kezdetét vehette a végső tesztelési fázis, amelynek sikerességét követően 2002. januárjában be is mutatkozott a vadonatúj, W211-es kódnevet viselő E-osztály, a Brüsszeli Motor Show-n, a siker pedig nem maradt el.
Elegáns, mégis modern és sportos vonalvezetés
Habár az elődmodellel debütáló, kereklámpás stílus már nem számított mellbevágóan újnak, azonban a meredekebb hűtőrács, a lágy vonalvezetés, illetve a sportosan mégis elegánsan és kecsesen nyúlánk formavilág mégis az addigi talán legkönnyedebb, legszebb megjelenésű Mercedessé tette az új E-osztályt.
Némi kupés beütés, egy ízlésesen elhelyezett harmadik féklámpával megspékelve
Méreteit tekintve a 211-es kívülről megnőtt az elődjéhez képest, érdekes módon azonban az utastér valamelyest szűkösebb lett. Ettől függetlenül a helykínálatra még így sem lehet panasz, elvégre mégis csak egy kis híján 5 méter hosszú luxusautóról van szó. A felfelé ívelő övvonal és a némely helyen kupés utóhatást rejtő tetőív rendkívül sportossá és elegánssá teszik az autót. A hátsólámpák szépen követik az autó többi részén is tetten érhető formavilágot, a csomagtartó külső peremébe integrált harmadik féklámpa pedig nagyon sokat dob az összképen.
A kombi kivitel az S211-es jelölést kapta
2003-tól az S211-es jelölésű kombi kivitel is bemutatkozott, amely az elődmodell kombi változatának enyhén halottaskocsi utóhatású formájához képest egy sokkal letisztultabb és bizonyos elemeiben sportosabb megjelenést kapott.
A W210-esnél megismert felszereltségi szintek itt is jelen voltak
Felszereltségi szinteket tekintve itt is az elődmodellben megismert változatokat hozta. A belépőszintet a Classic jelentette, amely az árérzékeny, ugyanakkor egy Mercedes alapvető kényelmét és biztonságát évezni kívánó vásárlókat célozta meg. A középső szintet az Elegance képviselte, amely a krómozott elemekben gazdagabb és kifinomultabb anyagokat alkalmazó utastérből eredően a hagyományos Mercedeses értékeket képviseli. Őt követi a sorban az Avantgarde széria, amely a spoilerekkel, a nagyobb felnikkel és alacsonyabb felfüggesztésével egy sportosabb, dinamikusabb, agilisabb karaktert közvetít.
A felhasznált anyagok minősége felszereltségi szintenként eltérő
A 211-es utasterének kialakítása teljes mértékben harmonizál a külső jegyekkel. Szögletes elemek szinte sehol nem lelhetők fel és a vonalak megtörése is az abszolút minimumon van, lágyan és finom futnak egymásba az ívek. A kezelőszervek elhelyezése logikus és átgondolt.
A W211-es konfigurálhatósága igen széles volt
Az extralista szinte a végletekig konfigurálható, minden, amit a technika akkor tudott, rendelhető volt az autóba. A magasan szerelt modellekhez a W220-as S-osztályban debütáló adaptív tempomat is megtalálható volt, ezen felül pedig a négyzónás digitális klíma vagy a belülről zárható tükrök mind-mind csak finom kis apróságok voltak, amelyekkel csak még tovább fokozódott a 211-essel való együttélés.
Ennél a modellnél már kezdett "visszatalálni" önmagához a Mercedes
Az elődmodell 210-est érő sajtókritikák után itt már érezhetően jobban figyeltek az anyaghasználatra és az illesztések minőségére, ilyen tekintetben abszolút nem érheti panasz az autót.
Biztonságot tekintve ugyancsak nem lehetett panasznk
Biztonságot tekintve nem csak egy rendkívül stabil vázszerkezet, hanem a különböző irányokból érkező légzsákok garmadája és még ennél is több szenzor védi a testi épségünket. A gyűrődési zónák is megfelelőek, látszik, hogy a mérnökök semmit sem akartak a véletlenre bízni.
A taxik jellemzően a 200-as dízelmotort kapták meg
Motorokat illetően rendkívül széles volt a paletta, amely igen szép számban kínálta a különböző dízel és benzines konfigurációkat. A sornégyesektől a sor ötös és V6-os konfigurációkon át egészen a V8-asokig terjed a felhozatal. Az alapmodellt képviselő 200-as dízel inkább a taxik esetében ideális választás. Alapvető helyváltoztatásra ugyan elegendő tud lenni, de dinamikusabb közlekedéshez már igen kevés tud lenni a még legideálisabb esetben is "csak" 134 lóerő".
A nagyobb benzinesek Európában kevésbé jellemzőbbek
Benzines fronton a sornégyes kompresszoros modellektől indul a felhozatal. A benzinesek közül eddig ezekből láttam a legtöbbet az európai használtpiacon, a V6-os és V8-as modellek a nagyobb étvágyukból adódóan inkább Amerikában jellemzőbbek.
A típushoz elérhető váltótípusok alapvetően mindegyike jónak mondható
Sebességváltókat illetően az alapmodellt a 6 sebességes kézi konfiguráció képviseli. A választható opcióként rendelhető automata kezdetben csak 5 sebességes, majd 2005-től 7 sebességes kivitelben is rendelhető volt.
Az Airmatic névre hallgató légrugós felfüggesztés egy kényelmes, de nagyon költséges luxus
Futóművet illetően az alapváltozatot szolgáló acélrugós kivitel mellett adaptív légrugós kivitelben is rendelhető volt a 211-es. A sportfutóművel szerelt darabok hasmagassága 15 milliméterrel alacsonyabb az alapváltozathoz képest, illetve a felfüggesztés is jóval feszesebb. Menetkomfortot tekintve a 211-es toronymagasan a legjobbak között volt a kategóriájában, még a tekercsrugós modellek kényelmes autózást biztosítanak.
Az SBC névre hallgató fékrendszer ígéretes, de annál problémásabb volt
A 211-es további nagy újítása volt még az SBC névre hallgató elektronikus vezérlésű fékrendszer volt, amely a pillanatnyi vezetési szituáció függvényében számítja ki a kerekenkénti optimális fékerőt. Mivel a folyamat egy villámgyors számítógépen keresztül megy végbe, az SBC a hagyományos fékrendszerekhez lényegesen jobb eredményt nyújt csúszós úton vagy éppen kanyarban. Ez mind jól hangzik, legalábbis papíron.
Az SBC problémái sok tulajdonos életét nehezítették meg
Mivel a rendszerben egy virtuális számláló van, 300 ezer fékpedál lenyomás után egy limit keletkezik, aminek következtében életbe lép a vészüzem. Lényegében, ha elérjük a korlátozott számú a fékezési mennyiséget, a fékrendszer már nem engedi tovább működni önmagát, ugyanis ezen a ponton már nem tudná garantálni a biztonságos és villámgyors működést. Ilyenkor általában egy komplett SBC-modul csere a megoldás vagy adott esetben szoftveres beavatkozással a számláló is kinullázható. A Mercedes elismerte az SBC gyakorlati felhasználásból adódó problémáit, ezért a 2006-es ráncfelvarrást után érkező 211-esekből száműzte a rendszert és visszatért a hagyományos fékrendszerre. Ettől függetlenül a Mercedes 25 éves garanciaidőt vállal minden SBC-problémában érintett autójukra.
Az E55 AMG korának leggyorsabb négyajtósa volt
2003-tól az AMG jelölésű, második generációs E55-ös modell is bemutatkozott. Ez a modell egy 5.5 literes V8-as, Superchargerrel szerelt konfigurációt kapott. A 700 Nm-es nyomatéknak és a 469 lóerős teljesítményének köszönhetően 4.3 másodperc alatt gyorsult fel 0-ról 100-ra, ezzel rögtön el is nyerve a világ leggyorsabb szedánjának titulusát.
A ráncfelvarrott széria külső jegyei sokkal időtállóbbak
2006-ban ráncfelvarrást kapott a 211-es, amelynek során sokkal modernebb és markánsabb kialakítást kapott az orrész, frissültek a tükörházak, valamint finomhangolásra került néhány apróság az utastérben is. A vásárlói visszajelzésekre hallgatva a Mercedes száműzte a 211-esből az SBC-t, cserébe viszont az alapfelszereltség részévé tette a Pre-Safe névre hallgató biztonsági rendszert, amely többek között szükség esetén a biztonsági öveket is előfeszíti.
Az E63-as AMG valóságos fenevad volt
Ezzel egyidőben a már E63-as jelölés alatt futó AMG kivitel is megújult. Az E55-öshöz képest az E63-as nagyobb motort, több lóerőt, ugyanakkor kevesebb nyomatékot is kínált, aminek az az oka, hogy a 7 sebességes váltó már képtelen lett volna ekkora teljesítményt kezelni. Azzal együtt panaszra még így sem lehet okunk, elvégre még a kombi változat is 4,5 másodperc alatt ért fel 0-ról 100-ra.
Az utód W212-es remek autó, a kifinomultabb elektronikájából adódóan viszont jobban is kell figyelni rá
A típust végül 2009-ben nyugdíjazták, a helyét pedig a 212-es széria vette át, amivel magam is nagy megelégedéssel élek együtt, immáron 4 éve és bátran állíthatom, hogy a 211-eshez hasonlóan ugyanolyan remek autó. Hogy a 211-es jó autó-e, az nem kérdés. Én még azt is meg merem kockáztatni, hogy nevezhetjük akár a 21. század 124-esének is.
Mivel a W211-es egy márkatörténetileg fontos és alapvetően jól sikerült autó, előbb-utóbb garantáltan klasszikus lesz és a jelenleg erőteljesen szaturált, javarészt sokat futott, elhanyagolt példányokat felvonultató használtpiac tisztulásával tovább fog nőni a jó állapotban megőrzött darabok értéke.
