A Mercedes egyes modelljeinél előfizetéshez lesz kötve a hatékonyabb gyorsulás lehetősége. De vajon megéri ez nekünk?

Mercedes EQS

Az utóbbi években nehéz helyzetbe kerültek az autógyártók. A vírusjárványból eredő világgazdasági nehézségek és a globális chiphiány miatt az új autók értékesítési mutatói sem dübörögnek már úgy, mint korábban. Ráadásul a tisztán elektromos hajtású modellek térnyerésével a márkaszervizek bevételei is lecsökkentek, mivel a zöldhajtású autókban már sokkal kevesebb a kopóalkatrész, mint a hagyományos elveken működő társaikban. Mindezekből jól látszik, hogy a gyártók alternatív bevételi megoldásokhoz folyamodnak, jelen esetben az előfizetéses üzleti modellek irányába.

A BMW havidíjas kínálata az Egyesült Királyságban

A BMW 2022. nyarán jelentette be, hogy bizonyos piacokon havidíjas előfizetés ellenében fogja kínálni az olyan funkciókat az autóiban, mint például az ülés- vagy a kormányfűtés. Eleinte a dél-koreai piacról érkeztek a visszajelzések, miszerint ott már megjelentek az említett előfizetési opciók, azóta viszont a brit, német, új-zélandi és és dél-afrikai digitális BMW áruházakban is kínálkoznak már a havidíjas lehetőségek. Digitális áruházaiban a BMW olyan opciókra kínál előfizetést az imént említett ülés- és kormányfűtés mellett, mint például az intelligens fényszóró, az adaptív felfüggesztés, a stop & go tempomat, illetve mind közül a talán legnagyobb gimmick, az “ikonikus sport hangzás”, amelynek köszönhetően egy a hangszórókból érkező, szoftveresen generált hanghatás próbálja majd feledtetni velünk, hogy egy alapvetően hangtalan elektromos autóban ülünk.

A hatékonyabb gyorsulás további félmillió forintot jelent évente

A közelmúltban a Mercedes is bejelentette, hogy az EQ modelljeiben évi közel fél millió forintos előfizetés mögé zárja a hatékonyabb gyorsulást, vagyis ennyivel kell éves szinten megterhelnünk a bankkártyánkat, ha hozzá szeretnénk férni az erőforrás szoftveresen blokkolt 20-25 százalékához. Mindez annak függvényében a leginkább elgondolkodtató, hogy az érintett EQS modell még kishazánkban is 49,1 millió forintos alapáron indul, bármilyen nemű konfiguráció nélkül.

A 7-es BMW rendelhető opcióinak listája, 1987

Az utólagosan rendelhető extrák nem új keletűek az autóiparban. A kereskedések évtizedek óta számolnak fel pluszköltségeket a metálfényezésért, a bőrbelsőért, a nagyobb felnikért és még sorolhatnánk, mi mindenért. Ezzel alapvetően nincs is gond, hiszen azt kapjuk, amit kifizetünk. Régen ha valakinek kellett a pluszteljesítmény, a 300-as Mercedes modell helyett megvehette az 500-ast. Amennyiben viszont nem volt erre igénye, a 300-assal pontosan azt kapta, amit kifizetett.

Mercedes E-osztály rendelhető extrák, 2006

Sőt, tovább is megyek. Még az is belefér a játékba, ha a gyártó anyagi juttatás ellenében frissíti az autó GPS-navigációját vagy bármely más aktív összeköttetésű funkcióját, elvégre ezek olyan dolgok, amelyek szerveroldali háttértámogatást igényelnek, a szervereket ugyanis karban kell tartani, a karbantartók bérét pedig ki kell termelni. Viszont. Arra még nem volt precedens, hogy a vásárló megvett egy autót, amiben gyárilag adott volt például 320 lóerő, viszont csak abból 180-at lehetett alapból felhasználni, ugyanis a maradék 140-ért havidíjat kellett fizetnie.

Egy 40 millió forintnál kezdődő BMW-nél mennyire komikus havi 7 ezer forintért az ülésfűtés?

Mikor az újdonsült BMW vagy Mercedes tulajdonos 2022/ 3-ban kigurul a kereskedés kapuján az újonnan vett, korántsem kis értékű autójával, fizikai alkatrészeket tekintve az ülésfűtés, az adaptív felfüggesztés vagy épp a menetteljesítmény már eleve benne vannak a járműben. Ezek az alkatrészek le lettek gyártva, bele lettek téve az autóba, a vásárló pedig kifizette. Röviden összefoglalva olyan funkciók vannak szoftveresen blokkolva és előfizetés mögé zárva, amelyek már eleve ott vannak.

Márkahűség a luxusautók szegmensében

Üzleti szempontból értem a dolog mögött a logikát. Ezek mégis csak profitorientált vállalatok egy seregnyi részvényessel, akiknek mindennél előbbre való érdekük, hogy a negyedéves mutatók felfelé kerekedjenek. Ez eddig rendben is van. Létezik viszont egy olyan dolog, amit márkahűségnek hívunk, és a luxusszegmensben ez hatványozottan jelen van, ugyanis azon a ponton, amikor egy vásárló eljut arra a pontra, hogy letesz az asztalra 40-50 millió forintot egy autóért, már nem racionális, hanem érzelmi döntést hoz.

Ez az érzelmi döntés pedig a márkához való kapcsolódás és a belévetett bizalom, illetve hűség jegyében született meg. Mindenféle támadó szándék nélkül, kizárólag fehér zászlóval kérdezem: a márka nem aknázza alá a vásárló belévetett bizalmát azzal, hogy a vételáron felül havi/ éves díjat kér el olyan egy dologért cserébe, ami már alapból ott van és be van építve? Egy olyan dologért cserébe, amit eszközszinten a vásárló már egyszer kifizetett, mikor megvette az autót? Etikus ez egyáltalán a vásárlóval szemben? 

A fent említett, inkább elvi jellegű szempontok mellett ugyanúgy jelen vannak a gyakorlati jellegű kérdések is:

• Mi történik akkor, ha a tulajdonos el szeretné adni az autót, de érvényben van egy éves előfizetés?
• Ha csődbe megy/ kivonul a vállalat egy adott piacról (kicsi a valószínűsége, de láttunk már ilyet), és hiába használná az ember az ülésfűtést vagy bármely másik előfizetéses funkciót, mert nem lesz mögötte egy cég, akinek fizethet?
• Az okostelefonoknál vagy bármely más informatikai berendezéseknél már megszokhattuk, hogy bizonyos idő elteltével nem érkeznek rájuk új szoftververziók, így az idő előrehaladtál a funkcióik is korlátozódnak. Nem tartom valószínűnek, hogy bármelyik 2022-es elektromos autó 2052-ben is az utakat fogja róni, de tegyük fel, hogy mégis. Kabaréba illő jelenet lesz, mikor az ember ott áll majd az egykoron 50 millió forintos autó mellett, de nem fogja tudni használni bizonyos funkcióit vagy a motor teljes teljesítményét, mert megszűnt az autóra a szoftvertámogatás.
• Mennyire életképes egy olyan üzleti modell, ahol cégek már nem csak termékeket árulnak, hanem hozzáférést a termékeik azon funkciójához, amikért a végvásárló már egyszer fizetett, mikor megvásárolta az adott terméket?

"Isten hozott 2030-ban. Nem birtoklok semmit, nincsen magánszférám és az életem még soha nem volt jobb."

Lehet különböző álláspontokkal igazolni bizonygatni a fenti üzleti modell jogosságát, és gyönyörűen meg lehet magyarázni, hogy miért is szolgálja a fogyasztó érdekeit, az ha havidíjat fizet olyasvalamiért, amit már egyszer megvett. Azt is meg lehetett néhány éve magyarázni, hogy miért nem jár már a telefonokhoz töltőcsatlakozó vagy a nyomtatókhoz USB-kábel. A nap végén viszont csak egyetlen kérdés számít: kié is tulajdonképpen az autó?