Az első generációs A8-as alapjaiban reformálta meg az Audi pozícióját a luxusszegmensben és határozta meg a márka irányvonalát a következő 20 évre.
Az Audi életpályája két részre osztható: az első az A8-as előtti, a második pedig az A8-as utáni korszak. A '70-es és a '80-as években az Audi serényen dolgozott azon, hogy egyre jobbá tegye az autóit. Ez idő alatt olyan legendás modelleket mutatott be, mint például a 100-as, a 80-as, a 90-es vagy az ikonikus Quattro, amely nem csak egy valóságos rally legenda, de egyben az Audi márkatörténelmének egyik legnagyobb mérföldköve is.
Audi V8
1988-ban pedig megjelent a V8-as modell is, amely addig a pillanatig talán az Audi leglátványosabb kísérlete volt a német prémiumok közé történő dobbantásra. Hiába azonban az Audi évtizedeken át tartó törekvése, még így sem tudta elérni, hogy a publikum egy napon említse a Mercedes-szel és a BMW-vel, mikor a német prémiumokról esett szó.
A '90-es évek luxuscirkálóinak elit klubjába nem volt egyszerű a bejutás
A '90-es évek elején a Mercedes a W140-essel, a BMW pedig az E32-essel markánsan felosztották egymás között a luxuspiacot, ezért az Audinál úgy döntöttek, felforgatják egy kicsit a kedélyeket és ezúttal nem a nagyok utolérése lesz a vízió, hanem olyasvalamit alkotni, ami még őket is zavarba hozza. Az Audi elképzelése egy teljesértékű luxusautó volt, amely összekerékhajtást és V8-as motort kínál. Mivel azonban a nagyméretű luxusszedánok esetében a sportos vezetési élményből jellemzően fel kellett áldozni egy keveset a méretből adódó súlytöbblet oltárán, az Audi zászlóshajójának úgy kellett felülmúlnia a konkurenseket, hogy tömegre kevesebbet nyom.
Az Audi Space Frame nevű, teljesen alumínium vázszerkezet alig nyom többet 250 kilónál
Habár napjainkra már kevésbé hangzik mellbevágó újdonságnak, ha egy autó alumínium komponensekből épül fel, a ’90-es évek elején azonban hatalmas újítás volt. Az Audi megközelítése abban a tekintetben számított forradalminak, hogy sikerült egy olyan mérnöki csodát letennie az asztalra, amelynek még a legnagyobb motorral szerelt csúcsváltozata is a súlyra bőven kevesebbet nyomott a kategóriájában megszokottakhoz képest.
Az Audi fényesre polírozott alumíniumcsodájára senki sem volt felkészülve
Az Audi új üdvöskéje, amely a Volkswagen-csoport D2-es padlólemezére épült, 1993-ban mutatkozott be a nagyközönség számára, méghozzá nem is akárhogyan. Az Audi Space Frame névre hallgató koncepció egy fényesre polírozott alumíniumcsoda volt, amely a padlólemeztől egészen a karosszériaelemekig teljes mértékben könnyűfém komponensekből állt. Az újonnan bemutatkozó A8-as sorozatgyártását D2-es kódnév alatt kezdték meg 1994-ben.
Egyszerű, mégis lézerprecízen kigondolt formavilág
Habár a formavilága látványosan más lett az elődjeihez képest, még így is felismerhető volt az Audis mivolta. Az ugyanabban az évben bemutatkozó kisméretű A4-es és a közepes A6-os modellek ugyanúgy magukon viselték a zászlóshajó A8-asban megismert irányelvet, és ebből is látszott, hogy az Audinál új szelek fújtak. Az A8-as alumínium elemei alatt az Audi Space Frame fantázianevet kapó vázszerkezet rejlett, amelynek súlya 40 százalékkal volt kevesebb a hagyományos acél-alapú megoldásokhoz képest.
A kategóriájához képest csekély tömege ellenére az autópálya-romboló fogalmának tankönyvi megfelelője
Az A8-as formaterve rendkívül letisztult és sallangmentes. Túlzásoknak vagy bármiféle formatervezői virtuózkodásnak nyoma sincs, mégis időtálló és ikonikus. Az alapmodell mellett Long, azaz megnyújtott tengelytávval is rendelhető volt az A8-as, amely a hátsó lábtérnél kínált plusz 13 centit. A maga letisztultsága ellenére még így is áraszt magából egy olyan kisugárzást, aminek láttán az ember ösztönösen átvonul a külső sávba, hogy utat engedjen neki, mikor feltűnik mögötte a visszapillantóban.
Grandiózus méretek, fejedelmi kényelem
Az utastér ugyancsak tágas, kényelmes és minden elemén tapintható a csúcsminőség. Az ajtók széles szögben nyílnak, így a ki- és beszállás is zökkenőmentes. A küszöbök a szokásosnál valamivel szélesebbek, aminek az az oka, hogy az alumínium térfogatra vetített fajlagos szilárdsága kevesebb, mint a nagyobb szilárdságú fémeké, így a gyártás során több anyagot kellett felhasználni, hogy a hagyományos acél-megoldásokkal megegyező merevséget lehessen előállítani.
Ultraluxus és csúcstechnológia
A felszereltségre nem lehet panasz. Minden, amire az Audi akkoriban képes volt, az jelen van. Ilyenek például a 14 irányban állítható elektromos ülések, a kétzónás digitális klíma vagy a Bose-hangrendszer. 1997-től az ESP, vagyis az elektronikus menetstabilizátor is elérhetővé vált az összkerékhajtású modellekben, és ugyancsak ez volt az első autó, amely már 6 légzsákkal is rendelhető volt.
A 4.2-es V8-as motor jellegzetessége a minden körülmények között jelenlévő nyomaték
Motorokat illetően meglehetősen széles volt a választék a modell életciklusa alatt, kezdve a 2.5-ös TDI alapmodelltől egészen a 6 literes 12 hengeresig. Világszerte a 4.2-es konfiguráció a legelterjedtebb, amely az 1999-ben bevezetett hengerenkénti 5 szelepes megoldásával egy igen kiforrott és közkedvelt motor, valamint rendkívül nyomatékos is. Az A8-as alapból a Quattro névre hallgató összkerékhajtással érkezett, azonban a 2.8-as és a 3.7-es motorokkal szerelt konfigurációk elsőkerék meghajtást kaptak.
Az Audi W12-ese két V6-os motor egyesítéséből jött létre
A 2001-ben bemutatkozó 6 literes W12-es konfiguráció két VR6-os motorból épül fel és mindösszesen 750 példány készült belőle, ráadásul azok is csak az európai és az ázsiai piacok számára. Sebességváltót illetően pedig kézi, illetve a tiptronic kivitel közül lehetett választani.
Teljes pompájában a legendás S8-as
Ha pedig az A8-asról esik szó, bűn lenne kihagyni a csúcsragadozó S8-as modellt, amit 1996-ban tárt a nagyközönség elé az Audi. Sportos mivoltához képest rendkívül diszkrét és hivalkodásmentes, első pillantásra egyedül a krómozott visszapillantó tükrök, a néhány milliméterrel mélyebbre nyúló hűtőmaszkról, illetve fényesre polírozott kipufogóvégeiről ismerhető fel.
A báránybőrbe bújt ragadozó
Az S8-as kezdetben egy megnövelt teljesítményű 4.2-es V8-as motorral ékezett, amely eleinte hengerenként négy, majd ’99-től öt szelepet kínált. Bemutatkozásakor manuális váltóval érkezett, egy évvel később pedig elérhetővé vált egy sportosra hangolt ötsebességes tiptronic konfiguráció, amely DSP-vel kecsegtetett. Az S8-as felfüggesztése az alapváltozathoz képest 20 milliméterrel lett leeresztve, valamint 30 százalékkal feszesebb is lett, így a méretes kasztni még az éles kanyarokban is rendkívül stabil tud maradni.
A Ronin c. mozifilm sokban hozzájárult ahhoz, hogy az S8-as a bekerüljön a koztudatba
1998-ban a mozivásznon is megmutatta magát az S8-as. A Robert De Niro és Jean Reno főszereplésével készült Ronin című filmben egy zseniálisan és realisztikusan megkoreografált autós üldözés közben láthatjuk az Audi csúcsragadozóját, amint egy Citroen XM-et kerget Franciaország vidéki útjain.
7-es BMW, Mercedes S-osztály és az A8-as
Az első generációs A8-ast 2002-ben küldték nyugdíjba, de még több mint 20 év elteltével sem veszített semmit a varázsából. Amíg a ’90-es években a Mercedes a konzervatív vonalat képviselte, a BMW gyakorlatilag monopolizálta a sportos luxusautók szegmensét. 1994-es megjelenésekor a szaksajtó is elismerően nyilatkozott róla, de mivel a Mercedes és a BMW olyan nyilvánvalóan felosztották egymás között a német prémiumok világát, a kezdetekkor nem igazán tudta szakma hová tenni az Audi új zászlóshajóját. Napjainkra már egyértelmű a válasz, azonban közel 30 év vel ezelőtt az A8-as olyan szinten megelőzte a korát, hogy még a Top Gear házigazdája, Jeremy Clarkson sem tudott mit kezdeni vele. A 2000-es évekre azonban változott a hierarchia, a legjobb példa erre a Szállító esete.
A Szállító c. film első részben Jason Statham egy kéziváltós 7-es BMW-t terelget Nizza szűkös utcáin
Amíg a BMW egyeduralkodóként kínált 5 méteres szedánokat, amelyek teljes őszinteséggel és közvetlenül tudtak sportos vezetési élményt nyújtani, addig a 2002-től kezdődő Bangle-korszakban már sokkal inkább a Mercedes S-osztállyal való vetekedés lett a fő irányvonal, az Audi pedig pont ebbe az akkor üresen tátongó sportos luxus szegmensbe ugrott bele nagyon is ügyesen.
A Szállító második részére Statham Audi-ra váltott
A Szállító második részében, amelyik már 2005-ben készült Statham egy A8-as Audival száguld végig Miami Beachen, ahol gyönyörűen bemutatja, mire is képes az összkerékhajtás és egy jól hangolt tiptronic-váltó egy ötméteres luxusautó esetében. Személy szerint nagyon jó választásnak tartom a filmhez az A8- ast, ugyanis a kortárs 7-es BMW-t és S-Mercedes-t megnézve nyilvánvaló, hogy egyikük sem tudta volna olyan hitelességgel hozni a filmben látott manővereket, mivel teljesen más karakterű autók.
Generációk találkozása
Az A8-as tehát jött, látott és győzött. 1994-es színrelépése óta négy A8-as generáció látott napvilágot ma már evidens, hogy az Audi is egyenrangú játékos a BMW és a Mercedes mellett. 2022-ben több mint 1 millió 600 ezer Audit talált gazdára globálisan, ami habár közel 4 százalékos visszaesést jelent az azt megelőző évhez képest, még így is komoly teljesítmény a tavaly óta tartó világgazdasági helyzet ismeretében.